LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
1782-ben báró Vécsey Anna (Almásy Antal özvegye) és második férje, a francia származású császári ezredes, de la Motte márki birtokába került a falu. Az ő nevükhöz fűződik a copfstílusú De la Motte-kastély végső kialakítása. A ma műemléki védettségű épületet 1958–1960 között felújították. A kastélyt 9 hektáros angolpark övezi, amiben ma is élnek különleges fák és díszcserjék, például tiszafa, oszlopos tölgy, liliomfa is.
Noszvaj és Szomolya között található az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült Galassy-kastély, amely 1953-ban ugyan leégett, de 1959-ben üdülő céljából újjáépítették. Az út túloldalán, az épülettől keletre lévő domb oldalában áll a Galassy-kripta. A tufába vájt kápolna két oldalában sírkamrákat alakítottak ki.
Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis román stílusú templom, amely a XVI. század második felében reformátussá vált. 1596-tól már önálló református egyház működött itt. A hajdani Árpád-kori templomot 1928-ban bővítés miatt lebontották és új, szélesebb és hosszabb templom épült a helyére a régi elemek felhasználásával.
A falu délkeleti részén helyezkednek el a tufába vájt barlanglakások. A domb közvetlen környezetében található térséget nevezték az elmúlt évszázadokban Farkas-kő-dűlőnek. Újabb keletű huszadik századi neve Pocem (Pocem-lyuk). Ma a barlanglakások – kevés kivétellel – már lakatlanok, nagy részében pedig a Farkaskői Barlangok Alkotótelep működik. Külön kuriózumot jelentett a domb déli oldalában lévő, kőből kirakott hatalmas Nagy-Magyarországot ábrázoló emlékmű.
A helyi népi építkezés emlékeit őrzi több műemléki oltalom alatt álló lakóház is a településen. Ilyen az Alkotmány utca 10., a Kossuth Lajos utca 78., a Deák Ferenc utca 20. alatti házak és a Deák Ferenc út 40. sz. alatt álló Gazdaház, Tájház, amely helytörténeti kiállításnak ad otthont.
Noszvaj legjellegzetesebb kézműves terméke a mogyorófaveszszőből font háti kosár, amelyhez az országban mindössze két helyen készítenek hasonlót. Noszvajban fellelhetőek működő díszműkovács- és fafaragó műhelyek is, no meg itt van hazánkban a legtöbb kemence is.
GASZTRONÓMIA
Szőlőtermelő dűlők, pincék övezik a települést, a régió az egri borvidék szerves részévé vált, s Eger egyik legjobb termelőterületének tartják. A falu két híres pincészettel büszkélkedhet. Thummerer család birtokában lévő több mint 100 évvel ezelőtti 2000 m2-es, egykori uradalmi pincerendszerrel, melyet további 2200 m2-es pincerendszerrel bővítettek ki 2004-ben. A másik a műemléki védelem alatt álló Almásy grófi család, 1790-ben pince és magtár céljából épült gazdasági épülete.
A falu lakosságának birtokában szintén sok gazdasági célra hasznosított pincéje volt, illetve van. Ezek a borospincék a falu különböző részein helyezkednek el. A módosabb gazdáké a Szomolyai út elején két sorban, míg a szegényebbeké a nagyimányi domb nyugati és déli oldalában voltak.
KÖRNYÉKBELI LÁTNIVALÓK
A Noszvaj határához tartozó, a településtől keletre fekvő Dóc-hegy mellett két sziklán öt darab a kaptárfülkét találhatunk. A Szomolyára vezető úttól nyugatra, a Pipis-hegy oldalán, a Kánya-patak öreg kőhídja feletti sziklafalon további két fülke található.
Noszvajtól északra, a Kánya patak festõi szépségû erdõvel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfõkút. A környék turisztikai, kiránduló- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki.
Napjainkban Noszvaj és Síkfõkút összeépült. A több száz hétvégi és víkendház, valamint vállalati üdülõk megépülése és az ezzel járó közmûvesítés miatt sajnos Síkfõkút sokat veszített eredeti érintetlen természetességébõl, vonzó és megnyerõ szépségébõl.
A Várkút a 669 méteres Várhegy tövében, a Kánya patak forrásvidékének első és a legmagasabb ponton eredõ forrása. A Várkút és környéke a vadregényes Bükk egyik legszebb kirándulóhelye, gyalogtúrák és erdei séták alkalmával a természet még az õzek, szarvasok gyönyörködtetésével is megajándékozhat.
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Noszvaj Egertől 10 km-re, a Bükk-hegység déli lejtőjén, a Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében fekszik. A településről az első okleveles említése, 1248-ból származik Nozuey névalakban. 1457-ig az egri püspökség birtoka volt, ekkor Rozgonyi Péter püspök a karthauziaknak adta, helyette csereképpen Felsőtárkányt és Bükkzsércet kapta meg a szerzetesektől.
Eger 1552. évi ostroma során a törökök teljesen felégették. A török uralom végén 1680 körül egy gazdag egri török borkereskedő birtoka lett a falu, aki ezért a Noszvay Ferenc nevet vette fel. 1782-ben báró Vécsey Anna, Almásy Antal özvegye és második férje, a francia származású császári ezredes, de la Motte márki birtokába került a falu. Az ő nevükhöz fűződik a copfstílusú De la Motte-kastély végső kialakítása.
A kastély építését Szepessy Sámuel kezdte meg 1775-79. között, de adósságai miatt az építkezést nem tudta befejezni. Az épület de la Motte gróf 1800-ban bekövetkezett halála után, öröklési jogon Vécsey Anna első házasságából származó öt gyermeke javára szállt, és az Almásy család tulajdonában maradt egészen 1852-ig, amikor Steinhauser István egri kereskedő megvette. Steinhauser lányának házassága révén a Galassy család birtokába került a kastély.
A ma műemléki védettségű épületet 1958–1960 között felújították. A kastélyt 9 hektáros angolpark övezi, amiben ma is élnek különleges fák és díszcserjék, például tiszafa, oszlopos tölgy, liliomfa is. Noszvaj és Szomolya között található az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült Galassy-kastély, amely 1953-ban ugyan leégett, de 1959-ben üdülő céljából újjáépítették. Az út túloldalán, az épülettől keletre lévő domb oldalában áll a Galassy-kripta. A tufába vájt kápolna két oldalában sírkamrákat alakítottak ki.
PROGRAM LEHETŐSÉGEK
Nem véletlen, hogy Noszvaj az Európai Virágos Falvak versenyén kétszer is elnyerte a „Legvirágosabb település” címet. Mindössze 1700 lakost számlál, de programjaival, adottságaival és látnivalóival méltán veszi fel a versenyt a nagy nevű üdülővárosokkal.
Nemcsak a falu, de az egész ország büszke arra, hogy itt főzik a legfinomabb, tartósítószermentes szilvalekvárt. Ünnepnapja is van ennek, minden évben augusztus végén rendezik meg a Szilvanapot.
Aki csendre, tiszta hegyi levegőre és festői tájakra vágyik, itt igazán fel tud töltődni. Környezete, elragadó tájai és egészséges tiszta levegõje, valamint a múltat idézõ mûemlékei méltán vívták ki az itt lakók és ide látogatók vonzalmát, szeretetét és elismerését.